Nagyon vártam már ennek a posztnak a megszületését, hiszen ez azt jelzi, mindjárt eljön az a bizonyos két hét és az a bizonyos két verseny. Az elmúlt hónapokban sokféle érzés kavargott bennem ezzel kapcsolatban, voltak jobb napok - pozitívabb érzésekkel - és persze kevésbé jók is - sok-sok félelemmel. Még július elején is aggódva tekintettem szét magam körött a "világban", hisz ugyan "zöld" utat kapott a Magas-Tátra, mégis minden egyes nap ott lebegett a bizonytalanság ténye. Talán most jött el az a pont, amikor ki merem jelenteni: augusztus 10-én tényleg úton leszek szeretett Magas-Tátrámhoz, hogy eltölthessem (futhassam) azt a két hetet, amire tavaly szeptember közepe óta készülök és vágyok. Ráadásul a szállásról is megérkezett a foglalást megerősítő, kedves szavakkal átitatott vendégváró e-mail, úgyhogy mostantól végre a visszaszámlálás napjai következnek. Honnan is jött az ötlet, illetve mik a célok? Erről is szól ez az írás, no meg amolyan kedvcsináló egyben azon versenyekhez, amiken indulni tervezek.
A szeptember közepi kiruccanás alkalmával született meg az ötlet, hogy 2020-ban immáron ne gyors kör legyen a Tátra (4-5 nap), hanem próbáljunk másfajta szállást keresni, ahol önellátó módon - ár-érték arányban barátibb megoldásként - tudunk hosszabb időt kint tartózkodni. Így került a képbe Alsóerdőfalva (Nová Lesná) egyik apartmanja, amit szeptember közepén le is foglaltunk, ugyanis az ilyen jellegű szállások gyakorlatilag nyár végén, ősz elején szinte már be vannak táblázva a következő szezonra. Nagyon szerettem a Csorba-tó (Štrbské Pleso) közelében lévő szállást - ahol az elmúlt három évben voltunk - viszont ilyen hosszú időtartamra nagyon húzós lett volna odamenni, ráadásul nem önellátásra van berendezkedve, így az étkezés problémát vetett volna fel ennyi napra vonatkozóan. Szóval ez mindenképpen újfajta tapasztalás lesz, úgyhogy kíváncsian várom, hogy a jövőben érdemes-e ilyesmiben gondolkozni a további fejlődés és persze mentális töltődés érdekében.
Itt született meg a döntés: jövőre ide "rendesen" visszatérek (2019.09.22.)
Eddig 6 nap volt a legtöbb, amit kint tölthettem (2018), így éppen csak belekóstolni volt alkalmam a magashegyi-életérzésbe. Elképesztően vágytam már, hogy lehetőségem legyen kicsit hosszabban kint tartózkodni, szinteseket menni/futni technikás pályákon, hosszú emelkedőkkel és lejtőkkel, amolyan privát edzőtábor-jelleggel. Úgy gondolom, hogy a továbblépésem záloga az ilyen irányú edzésmunka, így mindenképpen fontos kezdőlépés lesz ez a két hét ezen az úton. Egyelőre nem különösebben tekintgetek más magashegyek felé, hiszen amellett, hogy számomra szerelem a Magas-Tátra, az is mellette szól, hogy itt bőven megkapom, amire vágyom edzés tekintetében is.
A két hét kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy tudjak kint versenyezni, így a Tatranska Šelma Ultra menthetetlenül felkerült újra a célversenyeim listájára. Szerencsére be is kerültem az indulok közé, ami pedig külön megtisztelő, hogy a tavalyi eredményem alapján második számú "favoritként" a női versenyzők között. Persze, ehhez hozzátartozik, hogy idén kevesebb, nálam jobb eredményt futó női versenyző nevezett, hiszen a tavaly futott időm csak a 6. helyre volt elég az akkori női mezőnyben. Emellett a másik célversenyem a sokat emlegetett Ultrajanosik - Legenda távja, ami azt hiszem a legnagyobb motivációt adta nekem az egész év során. Ehhez kötődik egy nagyon kedves gesztus a szervezőktől, amit a verseny ismertetésénél bővebben kifejtettem. Ugyan, erre nem ebben a két hétben kerül sor, de ettől függetlenül fontos szerepe van ennek is a kint létem során. A harmadik számú tátrai-kaland pedig a Tatry Running Tour "Extreme", ami abban különbözik a másik kettőtől, hogy nem versenyként, hanem virtuális futásként fogom teljesíteni, rögtön a kiutazásom hetén.
"Tátra-turném" ezt a három biztos pontot tartalmazza, így valamelyest ezek köré fog épülni ez a csodálatos két hét, amit itt tölthetek. Mivel az egész évemben nagyon fontos részt képeznek ezek a versenyek, így szerettem volna kicsit bemutatni őket, ugyanis hazai tekintetben úgy érzem méltatlanul kevés hangsúlyt kapnak a Magas-Tátra gyöngyszemei.
Tavalyi póló hátulja a főbb szintadatokkal
Táv: 50km Szint: 3000m+
Útvonal: Három-forrástól (Tri Studničky) a Magas-Tátrán keresztül a Felső-turistaúton (Tatranská magistrála), majd a Bélai-Tátrát érintve le Zárra (Ždiar, Hotel Magura).
Szintidő: idén 9 óra 59 perc
ITRA: nem ITRA verseny.
Nyelvismeret: a szervezők jól értik/beszélik az angolt, a gyors válasz is garantált. A honlapon is van lehetőség angol nyelven olvasni a főbb információkat.
Nevezési időszak: minden év április elején, az elmúlt két évben 10 napig lehetett regisztrálni és azt követően tették közzé a nevezési listát (sorsolás+saját döntés alapján). Összesen 200 fő indulhat a versenyen.
Kritérium: alapvetően nincs, de a regisztrációnál meg kell adni a korábbi eredményt és/vagy hasonló, legjobb eredményű versenyt/versenyeket. 2019-ben nem volt futott időm ezen a pályán, így akkor csak a 2018-as Szentlászló Trail-en és a 2018-as Piros 85-ön futott eredményemet írtam be mint legjobbakat. Nagyjából egyébként ehhez a két versenyhez tudnám hasonlítani nehézségben, szóval az ottani 50 kilométer az magyar viszonylatban 85 kilométer körüli teljesítménynek felel meg érzetre - nekem. Persze nem lehet párhuzamot vonni köztük, hiszen a hazai pályák semmilyen formában sem találkoznak a Šelma pályájával, még akkor sem, ha szinte azonos szintet tartalmaznak ilyen távra.
Rajtcsomag: Dynafit pólót tartalmaz a rajtcsomag.
Kötelező felszerelés: zsák/öv; személyi igazolvány; biztosítás; kabát; minimum 1 liter folyadék; pohár; minimum 100 gramm energiaforrás; telefon; pénz; Magas-Tátra térképe (papír vagy GPS); kötszer; géz.
Érdekesség: minden évben rövidül a szintidő. Ez nagyon izgalmas dolog szerintem, ami egyértelműen értékessé teszi a teljesítést. Ami tavaly még 10 óra 10 perc volt, az idén már csak 9 óra 59 perc. Ez azt is magával vonja, hogy a pontok szintideje is rövidül, amik egyben kiállítási pontok, tehát aki azokat "lekési", már csak rajtszám nélkül, önmagának mehet tovább az útvonalon. A Sziléziai-ház (Sliezsky dom) - 24km; 1500m+ - és a Tarajka (Hrebienok) - 29km; 1600m+ - a fő "rosta", ezek eléréséhez azért haladásra van szükség.
Rajt-cél helyszín: mivel A-ból B-be útvonal, így a szállításról gondoskodnak a szervezők, külön busszal utazhatnak, akik ezt igénylik. A cél helyszínén szállni is lehet, ezt a nevezési formulában igényelni van lehetőség. Nem tudok ezekről nyilatkozni, mert külön szállásom volt, így se nem buszoztam, se nem élveztem a Hotel Magura vendégszeretetét. A rajt helyszíne semmi extra, gyakorlatilag egy parkolóból vezet fel az ösvény a Három-forráshoz. A rajt idején lehet parkolni az út szélén, de otthagyni az autót nem, mert erre kiépített fizetős parkoló áll rendelkezésre. A rajtcsomag átvehető a rajtolás helyszínén is. Rajt időpontja: 7.30
Rajtolási javaslat: aki gyorsan akar kezdeni, annak érdemes előre állnia, mert szűk ösvény indul felfele, ezért nagyon be lehet ragadni. Ezt tavaly megszívtam, ugyanis nem akartam túlzottan előre állni, ezért az első 1-2 kilométer magamhoz képest jóval lassabban telt.
A mezőny első harmadának (vidám) hátsó szekciója (2019.08.17.)
Na, most nyilván nem itt kell megnyerni a versenyt, szóval a Csorba-tóig van bőven lehetőség pozíciót váltani, meg persze akad még ilyenre lehetőség a cirka 50 kilométer alatt. Az biztos, hogy erre idén jobban figyelek, mert bosszantó, ha nem sikerül saját tempóval rajtolni egy versenyen.
Díjazás: az első 5 helyezett versenyző kerül díjazásra (nem véletlen bosszankodtam tavaly, hogy éppen lecsúsztam az 5. helyről), de persze a dobogós helyek a legértékesebbek itt is. Idén jó lenne a női TOP 5-be bekerülni, persze csak akkor, ha sikerül jobb időt futnom a tavalyinál, mert ott csak úgy repkedtek a (tízen)percek az esésem, kezelésem, frissítésem miatt, szóval relatíve sok volt a holtidő, amin most javítanom kell.
Jakub Stryk (2019)
Van még kérdés arról, miért tűnik különösen értékesnek számomra a dobogó?
A férfiaknál két - Muži A (2002* - 1981); Muži B "40" (1980 > ), nőknél pedig csak abszolút kategória - Ženy A (2002* > ) van. A betöltött 18. életév az indulás feltételei között szerepel.
Fontos szempont: nem lehet elégszer hangsúlyozni: pályaismeret! Nem érheti csalódás azt, aki pontosan tudja mire vállalkozott. Ráadásul a Zöld-tavi menedékház (Chata pri Zelenom plese) után mindössze 10 kilométer van, ami kissé megtévesztő, mert lazának tűnhet, közben pedig akad még ott mászás jócskán. A Zárra levezető lejtésről nem is beszélve, mert a Széles-nyeregnél (Široké sedlo) már úgy tűnik, mintha csak vígan le kéne galoppozni a zöldellő mezőn, zergék között - a valóság egészen más, ugyanis van ott még kis ez-az a mészköves szerpentinen lefele.
A látszat csal - ez még tényleg "laza galopp", de ami ezután következik annak már a fele sem tréfa (2019.07.28.)
Miért szeretem? Aki szereti a Magas-Tátrát, annak biztosan nagy élmény, mert gyakorlatilag keresztül futhat rajta hosszában. Ráadásul gyönyörű az útvonal, mindenből van benne, szóval 50 kilométer alatt sokféle tereppel lehet találkozni, ami izgalmassá teszi a pályát. Nyilván nekem a Tátrához fűződő érzületem miatt (is) vonzó, kellő kihívást ad mégis úgy, hogy azért "emberi" időben végig lehet rajta érni. Kiváló a szervezés, a frissítőpontokon van minden, ami szükséges lehet legalábbis az én igényeimet maximálisan kielégíti. A szlovákok, csehek, lengyelek pedig "helyi vagányokhoz" mért ügyességgel vannak jelen a mezőnyben, akik között megtiszteltetés futni, úgyhogy nálam ez is egy lényeges szempont.
Jakub Stryk (2019)
A verseny, ahol mocskosul boldogan lehet célba érni
Hogyan készülök rá? Külön nem készültem erre a versenyre, a tavaszi formám remélem, hogy az ottani hűvösebb levegő hatására visszaköszön. Előtte héten tervezek kicsit célzottan készülni az ottani terepen. Hazai viszonylatok között főleg a börzsönyi hosszabb lejtőket és emelkedőket említeném felkészülés gyanánt, amikből azért akadt szerencsére az elmúlt egy évben.
Bónusz: nagyon klassz képeket csinálnak a pálya különböző részein, úgyhogy akinek ez szempont, biztosan nem fog csalódni. A tavalyi összes itt megleshető.
Táv: 110km Szint: 4319m+
Útvonal: Csorba-tótól a Magas-Tátrán keresztül, a Bélai-Tátrát érintve Zárig, majd Lengyelországba átkelve Nedecig (Niedzica)
Szintidő: 24 óra
ITRA: ITRA pontot adó verseny.
Nyelvismeret: érdemes kerülni a többszörösen összetett, bonyolult angol nyelvi szerkezeteket, mert alapvetően lengyelül beszélnek. A honlapon sincs más nyelvű információ, ez kicsit bonyolítja a megértést. Angolul írt levélre válaszoltak, de lakonikus tömörséggel, szóval értik, csak nem feltétlen beszélik az angolt helyesen/jól.
Nevezési időszak: téli időszak - február elején indult a nevezés, külön napokon a külön távoknak. Nagyon hamar betelt a Legenda táv, ami a rendezvény fő versenyszáma. Nekem mázlim volt, ugyanis még a nevezési időszak előtt írtam a szervezőknek, hogy az UTH-t elfogadják-e kritériumnak, amire igenlő válasszal reagáltak. Ezt követően a nevezés napján, órákkal a hivatalos regisztráció kezdete előtt megküldték nekem a regisztrációs linket, így biztosított volt a helyem, ugyanis hamarabb volt lehetőségem nevezni. Nagyon meglepett, hisz semmilyen kapcsolatom nem volt a rendezőséggel korábban, ráadásul lengyel versenyen sem jártam előtte.
Kötelező felszerelés: zsák/öv; személyi igazolvány; mindkét országra érvényes biztosítás; Európai Egészségbiztosítási Kártya (EHIC card); kabát; sapka vagy kendő; izolációs fólia; minimum 1 liter folyadék; pohár; fejlámpa tartalék elemekkel; hátul villogó piros fény 20.00 után bekapcsolt állapotban; síp; telefon a megadott segélyhívókkal; pénz (15 euro); steril kötszer; rugalmas pólya; útvonal térképe (rajtcsomag része).
Kritérium: legalább egy, a versenyhez hasonló távot/szintet tartalmazó verseny az elmúlt két évből, amit a regisztrációnál meg is kell adni. Mivel nekem csak az UTH volt, így mindenképpen meg akartam kérdezni őket, hogy elfogadják-e, hiszen annak a szintadata kevesebb, mint ennek a pályának. Elfogadták, úgyhogy ez beugró lehet az Ultrajanosik - Legenda távjára.
Rajtcsomag: az alapcsomag egy csősálat tartalmaz. Emellett lehet választani olyan csomagot, ami pólót vagy karszárat, illetve olyat, ami mindegyiket tartalmazza.
Érdekesség: a pálya érdekessége, hogy a szint legjava az első 50 kilométerre esik, hiszen a Magas-Tátrán keresztül vezet az út Zárra. Hasonlít a fentebb bemutatott Tatranska Šelma Ultra útvonalához, azzal a különbséggel, hogy kitérőt tesz a Sziléziai-ház után a Rovátka (sedlo Prielom) felé. Kíváncsi vagyok arra, hogy a relatíve nagyobb mászást követően hogyan fogok tudni "regenerálódni" a táv második felére, ami szintadatokat nézve elvileg gyorsabb haladásra kéne, hogy lehetőséget adjon. Ráadásul érdekes lesz megélni, ahogy eljön a naplemente és az éjszakába haladva megyek a 110. kilométer irányába - gyakorlatilag számomra ismeretlen utakon.
Rajt-cél helyszín: itt is A-ból B-be útvonalról beszélhetünk és szintén megoldott a versenyzők szállítása. Mivel én a rajt helyszínénél fogok megszállni, így erről nem lesz tapasztalatom. Ami kérdéses, az a rajtcsomag átvétel, ugyanis a rajt előtt, pénteken van lehetőség ennek átvételére. Elképzelhető a korábbi időpontban történő rajtcsomag-átvétel, ami praktikus szempont lenne, meglátjuk, hogy megoldható-e. A cél helyszíne egy kempingben van, ahol biztosított a tisztálkodás lehetősége. Rajt időpontja: 7.00
Díjazás: az abszolút első 3 versenyző kerül díjazásra, a verseny összes távjának befutóját követően. Jó lenne itt is a női TOP 5-be bekerülni.
Fontos szempont: nyilván itt is lényeges a pályaismeret, valamint szerintem emellett a jó erőbeosztás is az lesz. Mivel még nem futottam ezen a versenyen, így csak elképzeléseim lehetnek a teljes útvonalról. A szlovák oldalon lévő szakasz nagy részét ismerem, amit nem (a fentebb említett kitérő Rovátka felé) azt pedig a két hetes ott tartózkodás alatt tervezem bejárni. A lengyel oldal érdekesebb, mert ott semmilyen tapasztalatom nincs, ráadásul az lesz majd az éjszakai szakasz, szóval remélem sikerül egy kicsit azzal is ismerkednem.
Miért választottam? Tavaly nyár végén láttam meg ezt a versenyt az ITRA oldalán, amikor Magas-Tátrához kapcsolódó versenyeket kerestem. Megnéztem a pálya adatait és arra jutottam, hogy hú, ezt egyszer szívesen megfutnám! Akkor még nem terveztem, hogy 2020-ban indulok rajta, inkább úgy voltam vele, talán 2 év múlva lehet esedékes. Aztán ősszel megláttam a 2019-es versenyről készült videót és akkor eldöntöttem: ezen én 2020-ban futni fogok. Kellően technikás részeket tartalmaz a pálya első része, ami kiváló lehetőség az ismételt technikai gyakorlásra. A pálya második fele pedig arra ad lehetőséget, hogy gyakoroljam a szintesebb szakasz utáni váltást és bírjam ezt fizikailag, meg persze mentálisan is. Az eredeti időpont a Tatranska Šelma Ultra versenynapjára volt kiírva, így akkor választásra kényszerültem, majd az Ultrajanosik átkerült egy héttel későbbre. Jött az újabb dilemma: fussam a Legendát és hagyjam a Šelma-t vagy fussam mindkettőt? Azt tudtam, hogy augusztus 22-én amúgy is kint leszek, de a következő hétvége már nem volt tervben, így át kellett gondolnom a dolgokat. Végül a mindkettő opció mellett döntöttem, a döntés jósága pedig majd elválik az Ultrajanosik után.
Hogyan készülök rá? A felkészülésem fontos része volt a privát UTH, gyakorlatilag emiatt akartam azt megfutni május végén. Szerettem volna még egy hosszabbat futni a nyáron, de sajnos ez nem tudott megvalósulni, úgyhogy az elmúlt hónapok sok-sok kilométeréből és szintjéből gazdálkodom. Előtte célzottan fogok még a pályán futni, illetve szeretném bejárni a Magas-Tátrában lévő ismeretlen szakaszt és jó lenne a lengyel oldalból is megismerni egy szeletet legalább. Ehhez is a börzsönyi hosszabb lejtőket/emelkedőket említeném még, meg persze minden hosszabb futásomat, amit az elmúlt hónapokban csináltam.
Bónusz: itt is csodaszép képek készültek, a tavalyi összes megtekinthető itt.
Ez kicsit kakukktojás, ugyanis végül virtuális futásként fogom teljesíteni, hiszen az idei versenyt törölték. Kifejezetten edzés-jelleggel választottam június közepére, mert a középső etap (COMPRESSPORT Sky&Clouds Run) a Csorba-tó - Sziléziai-ház közötti szakaszt tartalmazza, ami mindkét másik versenyem távjában is benne van. Technikai gyakorlásra kiváló terep, az ősszel is ide jöttem vissza futni azon a bizonyos kiruccanáson. Ez inkább egyfajta "futófesztivál-szerű" rendezvénynek tűnik amúgy, szóval alapvetően nem is annyira bántam, hogy végül nem került megrendezésre. A nevezést ezért sem vittem át jövőre, inkább szerettem volna eképpen megfutni idén.
A nap, amikor szerelembe estem a Magas-Tátrával - mögöttem az Elülső-Szoliszkó csúcsával (2017.07.31.)
A különböző távokat egymás utáni napokon kell teljesíteni, ahogyan a versenyen is lett volna. Az első etap egy esti Csorba-tó kör (4,5km; 30m+), majd másnap jön a fő szám Csorba-tótól Sziléziai-házig és vissza (34km; 2405m+), majd a végén az Interski Run (5km; 777m+) az Elülső-Szoliszkó (Predné Solisko) csúcsára. Edzésnek kiváló lesz, az első hetem közepén tervezem megfutni, talán a 3-4-5. napon.
Mindent egybevetve, nagyon várom már ezt a két hetet edzésként és persze töltődésként is. Immáron negyedik éve teszem tiszteletem a "gránitmezőn" mégis minden évben új izgalommal, kíváncsisággal tekintek a Magas-Tátra felé. Azt hiszem ezt az érzést nem lehet megunni, de még megszokni sem, hiszenez lesz az a hosszúra nyúlt pillanat, amikor végre megáll kicsit az idő és nem létezik más köröttem, csak a hegyek nyugalma és a természet csendje.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.